Bódva
Dátum: 2008-07-29 13:23:37




A Bódva a régi időkben hadiút, békeidőben kereskedelmi útvonal volt. Mivel kezdetben a szlovákiai mészkőhegységek közt kanyarog, vizében magas a karbonát tartalom. A hegyekről lezúduló folyó ezen a területen számos barlangot is kialakított az elmúlt évezredekben.


Eredete:
A Bódva folyó Szlovákiában, a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén 1185 méteres magasságban ered, majd Hidvégardónál, kevés szlovákiai kanyargás után lépi át a magyar határt. A Szalonnai-hegység, és az Aggteleki-karszt hegységek közt folytatja útját, majd több nagyobb város, Szendrő és Edelény érintésével, kevéssel Boldva község után torkollik a Sajó folyóba. Az Aggteleki Nemzeti Park két részét a Bódva sűrűn lakott völgye választja el egymástól. Teljes hossza: 110,7 km, melyből a magyar szakasz 56,1 km.


Vízgyűjtő területe 1730 km2, melynek egy nem elhanyagolható része az Aggteleki Nemzeti Park területe.


Mellékfolyói:
    - bal oldalon:    Rakaca patak, Ida patak.
    - jobb oldalon: Jósva-patak.


Meder:  Szélessége: 8-14 méter. mélysége: 0,5-1 méter. Normál vízhozama : 9m3/s, árvízi vízhozama: 80,0 m³/s.


Esése: 
A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, a magyarországi folyók közül a legmeredekebb.


Sebessége:  A víz átlagos sebessége: 2-4 km/óra.


Vízminősége:  Vízminősége II. osztályú (közepesen tiszta).


Nehézségi fokozat: ZW-AC (Szelíd víz), néhol WW-I. (könnyű vadízi vízfolyás) is lehet.


Hasznos tudnivalók:
    - Mivel a folyómeder nagyon sekély, vize csak az év csapadékosabb hónapjaiban alkalmas evezésre, ilyenkor azonban számos vizitúrát szerveznek rajt.
    - A fenti elmítettekből következik hogy a Bódva csak kajakkal és kenuval járható. Nagyobb merülésű csónakkal ne induljunk útnak, mert kellemetlenül megnehezíti a túrát. 
    - Evezés közben figyeljünk az utunkba akadó fatönkökre, romos hídmaradványokra, a derékszögű kanyarokra, és magas vízállásnál pedig az alacsony építésű hidakra. 
    - A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezek nem mai építmények, némelyik nagyon romos állapotban maradt meg. Óvatosak legyünk ezeknél  a létesítményeknél, mert könnyen érhet baleset.
    - Átemelés vízállástól függően kb. 5 helyen szükséges.
    - Érdemes a túrát Tornanádaskáról kezdeni,  ugyanis itt van az utolsó vasútállomás. Aki Hidvégardóról szeretné kezdeni a túrát, annak Tornanádaskáról autóbusszal kell továbbutaznia. Gépkocsival mindkét falu könnyen megközelíthető.


Jellemzése: A Bódván csak csapadéskosabb évszakra tervezzünk evezést, az év szárazbb időszakaiban ugyanis nincs annyi víz a mederben, amely egy kellemes csónaktúrát lehetővé tehet.


Folyókilóméter szerinti ismertető: 
    - 56,8 Itt lép be a Bódva Magyarország területére. Jobb part Szlovákia, bal part Magyarország. 
    - 56,1 Közúti híd, eddig tart a határszakasz. Bal parton HIDVÉGARDÓ (900).
    - 55,1 Csővezeték és gyaloghíd, jó túrakezdési hely. 
    - 54,7 Gázló. Vízállástól függően át kell emelni. 
    - 51,8 Jobb parton TORNANÁDASKA (600), a vasútállomás 500 m-re a parttól. 
    - 51,3 Kastély és védett park.
    - 49,8 Malomgát, átemelés után elhaladás a bal ágban.
    - 49,4 Közúti híd. 
    - 48,6 Közúti híd. Jobb parton KOMJÁTI (500) 100 m. 
    - 47,3 Közúti híd. Jobb parton BÓDVASZILAS (2000) 800 m. 
    - 47,0 Vasúti híd. 
    - 45,7 Malomgát, átemelés után elhaladás a jobb oldali ágban.
    - 44,7 Közúti híd, bal parton BÓDVARÁKÓ (300) 800 m. 
    - 42,0 Földúti híd. 
    - 40,7 Jobb oldalon a Jósva-patak torkolata. 
    - 37,9 Közúti híd, jobb parton PERKUPA (1000) 300 m.
    - 34,0 Közúti híd, bal parton SZALONNA (1100). 300 m.
    - 32,3 Gázló. Vízállástól függően át kell emelni. 
    - 32,2 Balra a Rakaca patak torkolata. A patakon a torkolattól 2,3 km-re duzzasztógát található, itt át kell emelni. Ezen a szakaszon a meder esése 100 cm/km, nehézségi foka WW-I és WW-I+ (Könnyű vadvíz). A gát feletti víztározó hossza 3,3 km, szélessége 500-700 m. Csak magasabb vízállás esetén engedi le a vizet, amely még a patak torkolata alatt is nagy sodrást idéz elő.
    - 31,2 Csehipusztai volt malomduzzasztó. A duzzasztó előtt facölöpök, a gát helyén vascölöpök vannak. Óvatosan haladjunk a megmaradt romok közt. Ajánlatos a jobb ágba átemelni a bal parton.
    - 30,1 Gázló. Vízállástól függően át kell emelni. 
    - 28,4 Közúti híd, mindkét parton SZENDRÖ (4600).
    - 27,0 Közúti híd. 
    - 23,9 Közúti híd, a jobb parton Büdöskútpuszta. 
    - 20,0 Közúti híd, a bal parton SZENDRŐLÁD (1600).
    - 18,7 Vasúti híd. 
    - 18,2 Közúti híd, alatta kis fenékgát. Alacsony vízállásnál átemelés szükséges lehet.
    - 16,8 Malomgát, a jobb ágba kell átemelni.
    - 14,9 Közúti híd. 
    - 13,6 és 13,4 Gázlók. Vízállástól függően át kell emelni. 
    - 13,1 Gyaloghíd, mindkét parton EDELÉNY (12 000).
    - 12,3 Közúti híd. Előtte és utána kisebb fenékgát! 
    - 10,4 kőszórásos fenékgát, vízállástól függően át kell emelni. 
    - 8,9 Gázló. Vízállástól függően át kell emelni. 
    - 6,1 Közúti híd. 
    - 5,8 Elbontott fenékgát-maradványok.
    - 1,0 Közúti híd, a bal parton BOLDVA (2400).
    - 0,1 Duzzasztómű. Átemelés a jobb oldalon, esetleg egyenesen a Sajóba
    - 0,0 torkolat a Sajóba a 69,3 fkm-nél.


Élővilág:
A terület legértékesebb élőhelyei a mocsárrétek, a nedves kaszálórétek a felső (Szalonnától északra), esetenként a középső (Szendrőlád-Szalonna) folyóvölgyszakaszra jellemzőek. Sajnos ötvenes évek végén beindult nagyarányú mederszabályozások, és mezőgazdasági termelés, drasztikusan lecsökkentette a természetes élőhelyek méretét, és számát. Az erdők, mocsarak, vizes rétek területaránya töredékére esett vissza. Jelenleg már csak két kiterjedtebb, néhány hektáros mocsár-erdőfolt található Bódvalenke és Tornanádaska térségében.

Jellemző növényvilág: gyertyán, tölgy, kislevelű hárs, magas kőris, mezei szil, vadcseresznye, barkócaberkenye, molyhos tölgy, mézgás éger, virágos kőris, galagonyafajok, vadrózsák stb. A vidék ritka és értékes nyövényei: tornai vértő, kockás liliom, tarka nyúlfarkfű, leánykökörcsin, tarka imola, magyar repcsény, kaukázusi varjúháj, sziklai perje, sárga kövirózsa, tavaszi hérics.
A Bódva-völgyi kaszálókon költ egyre nagyobb számban, a máshol már megfogyatkozott fürj, de megtalálhatjuk itt a szintén fokozottan védett fehér gólyát is. Egyik értékes védett területünk, a Szendrőlád határában megmaradt sziklagyep - lejtős sztyepprét folt, ahol a fokozottan védett magyar nőszirom erőteljes állománya él. A Bódva-völgye egyben a vándorló énekesmadarak igen fontos közlekedési útvonala.

Idáig több mint 40 hazai halfaj előfordulását sikerült bizonyítani a területen, ahol jelentős mennyiségben találtak a szakemberek petényi márnát, halványfoltú süllőt, német bucót, kövi csíkot és az egykori mocsarak jellegzetes halfaját a lápi pócot. Az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék. Az alsó szakaszon gyakori a csuka is.


Látnivalók a Bódva mentén:
    - Aggteleki-karszt barlangrendszer
    - Hidegvégardó: Papp-, és Gedeonféle kúria, ami ma Kézművesházként működik
    - Szalonna: XII. századi román stílusú körtemplom, Martonyi-kolostorrom.
    - Rakacai-víztároz, mely kedvelt kiránduló- és horgászhely.
    - Szendrő: Várrom és a XVII. században épült Csáky-kastély
    - Szendrőlád: Vármaradványok, gótikus kastély. 
    - Edelény :
          - Borsodi honfoglalás-kori földvár maradványai.
          - LHuilier építtette Koháry-Koburg-féle rokokó kastély 1730-bó
          - 1983-ban épült modern görög katolikus templom.
    - Boldva, a Halotti Beszéd születésének helye. Temploma 1203-as oklevélben már szerepel. tornya fa galériával.




A hír tulajdonosa: Bugyborék Vízitúra és Szabadidõsport Egyesület
www.bugyborek.hu

A hír webcíme:
www.bugyborek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=22