Sajó
Dátum: 2008-08-06 11:21:41




A Sajó (Szlovákul: Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize, hazánk kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása.


Eredete:
Szlovákiában a Gömör-Szepesi Érchegységben ered, az északi lejtőkön, a Stolica nevű csúcs alatt, kb. 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. A Magyar határt Ózd térségében fekvő Sajópüspökinél éri el, ahol 800 méteren át határfolyóként tartjuk számon. A szabályozásokat követően hossza 223,1 km-re csökkent, melyből 98 km Szlovákia, 125,1 km pedig Magyarország területén található. A hazai szakaszon a Borsodi-medencében halad keresztül maga mögött hagyva a Borsodi-dombságot és a Cserehátot. A Bükk hegység megkerülése után, Miskolcnál kilép a nagy Alföldre, majd kb. 50 km megtétele után torkollik a Tiszába.


Vízgyűjtő területe: A Sajó vízgyűjtő területe 5545 km2.


Mellékfolyói, mellékvizei:
    - Jobb oldal: Jolsva (48,8 km), Turóc (45 km), Rima (90 km), Hangony- patak (30,9 km), Bán-patak (23,9km), Tardona-patak (18,9 km), Nyögő-patak (16 km), Szinva (18,5 km)
    - Bal oldal: Kelemér-Patak (15,6 km), Szuha-patak (30 km), Bódva (110,7 km), Hernád (286 km), Szerencs-takta (63,8 km)


Meder
:  Szélessége 40-80 m. Mélysége a Magyar szakaszon 0,8-1,5m, a torkolat előtt azonban elérheti a 3,6 métert is. Vízszintje nagyon időjárásfüggő, előfordul, hogy naponta 1-1,5 m-t is emelkedik. Átlagos vízhozama 60 m³/s. Hordaléka jelentős mennyiségű kavics, és iszap.


Esése:
  A Herndá torkolatáig viszonylag nagy, 60-70 cm/km, onnan a torkolatig fokozatosan csökken, átlagosan 49,6 cm/km.


Sebessége:  A víz átlagos sebessége 2,1 km/h


Vízminősége:  A Sajó már az országhatárnál erősen szennyezett, és ez sajnos az országhatáron belül csak fokozódik, amely így meghaladja a folyó öntisztító képességét. A folyón észrevehető tisztulási folyamat indult be, amely köszönhető néhány gyár bezárásának, a termelés csökkenésének, és tisztítórendszer építésének. A vízminősége ennek ellenére III., illetve bizonyos szakaszokon IV. osztályú.


Nehézségi fokozat:
    - Közepes és magas vízállás esetén WW-I.
    - Alacsony vízállásnál:
          - Sajópüspöki és a Hernád torkolata között WW-I. 
          - További szakaszokon ZW-B, 
          - A kesznyéteni hídtól ZW-A.


Hasznos tudnivalók:
    - A Sajó csak kajakkal és kenuval járható.
    - A túrát a Sajópüspöki közúti hídnál kezdjük, mert ez a legegyszerűbben megközelíthető kiindulópont a határ közelében.
    - A folyóval mentén kiváló a közlekedés és az infrastruktúra, szép táborhelyeket, és sűrűn egymást követő falvakat találunk.
    - Partjai és környéke nagyon szép vidék, de vizét az ipari és mezőgazdasági eredetű szennyeződés miatt csak a III., illetve a IV. osztályba sorolják. A vízminőség javulóban van, de fürdésre nem ajánljuk.
    - A Sajónak vízitúrák szemontjából fontosabb a Bódvát és a Hernádot a Tiszával összekötő szerepe, mint az a hajózási élmény, amit maga a folyó nyújt. Ritkán szerepel vízitúrák konkrét céljaként.
    - Vízjárását elsősorban a szlovákiai vízgyűjtőn leesett csapadék mennyisége, a hóolvadás valamint a Tisza vízállása befolyásolja. Az ingadozás mértéke 1, és 1,5 méter is lehet. A túra tervezésekor erre fokozottan ügyeljünk.
    - A túra során éles kanyarulattal, zátonnyal, szigettel találkozunk, melyek helye sokszor évente változik. Az utóbbi években intenzív mederszabályozási munkákat végeznek. Az éles kanyarokat átvágták, a kanyargós mederszakaszokat kiegyenesítették. Sok sarkantyú, párhuzammű és mellékágat lezáró gát kerül beépítésre. A munkák folyamatosan változtatják a folyómedret. Az ilyen helyek mellett fokozott óvatossággal haladjunk.
    - Kerüljük a horgászatot a szennyezett folyószakaszokon, ne fogyasszunk az ilyen helyen fogott halakból, mert a nehézfém szennyezés egészségügyi problémákat okozhat!


Jellemzése:
A Sajó erősen kanyargós annak ellenére is, hogy átvágták néhány kanyarulatát a mederszabályozások folytán. A természetes kanyarfejlődés során a lefűződés és néhol a mesterséges mederátvágás számos morotva-tavat képezett. Ezen természetes eredetű, nyílt vízfelületeken kívül, mind több mesterséges tóval is találkozhatunk: bányagödrök, hűtő- és halastavak, fürdők, tározók, amelyek mind 1 km2 aluli kiterjedésűek.
A Sajó vízjárásánál a maximumok március-április körül, tavaszi hóolvadással együttjáró csapadék, és hóolvadás után alakulnak ki. A minimumok pedig szeptemberben és októberben jelentkeznek. A június-júliusi csapadékmaximumok általában nem esnek össze a legnagyobb vízállásokkal.


Folyókilóméter szerinti ismertető: 
    - 125,1-124,3-ig Jobb part Szlovákia, bal part Magyarország.
    - 123,6 Közúti híd. Jobb parton SAJÓPÜSPÖKI (700), bal parton BÁNRÉVE (1600). Túra induló hely.
    - 123,3 Sziget, elhaladás a bal ágban. 
    - 121,0 Vasúti híd. 
    - 119,2 Jobb parton SAJÓNÉMETl (800). 
    - 116,6 Régi hídlábmaradványok. Jobb parton PUTNOK-BÁNYATELEP. 
    - 112,9 Közúti-vasúti kettős híd, a bal parton PUTNOK (8000).
    - 110,1 A jobb parton SAJÓVELEZD (1000). 
    - 106,4 Bal parton DUBICSÁNY (400) 600 m. 
    - 101,5 Közúti híd, a bal parton SAJÓGALGÓC(400) 2 km.
    - 100,2 Jobbra a Bán-patak torkolata. 
    - 100,0 Vasúti híd. 
    - 97,4 Jobb parton VADNA (600) 400 m.
    - 95,1 Közúti híd. Bal parton SAJÓKAZA (3400).
    - 90,8-tól a jobb parton Kazincbarcika felső vége. 
    - 87,3 Felső vasúti híd. 
    - 87,0 Alsó vasúti híd. 
    - 86,5 Közúti híd. Jobb parton KAZINCBARCIKA (43 000) 100-250 m.
    - 85,0 Balra a Szuha patak torkolata, utána fenékgát. Vízállástól függően át kell emelni.
    - 82,5 és 81,7 Gyaloghidak. 
    - 81,2 Sziget. A jobb ágban duzzasztómű, átemelés a bal parton. A bal ág elején keresztgát, átemelés a bal parton.
    - 80,9 Közúti híd. 
    - 79,8 Kazincbarcika alsó vége, egyben Sajószentpéter felső vége. 
    - 78,6 Sziget, a bal ágban kell elhaladni a jobb ágban keresztgát, itt át kell emelni. 
    - 76,5 Közúti híd. Jobb parton SAJÓSZENTPÉTER (14 500).
    - 69,3 Balra a Bódva folyó torkolata, benne 100 m-re duzzasztómű.
    - 68,0 Vasúti-közúti kettős híd. 
    - 67,4 Jobb parton SAJÓECSEG (1300). 
    - 63,1 Jobb parton SAJÓKERESZTÚR (1600). 
    - 61,7-61,5 Sarkantyúk és párhuzammű.
    - 60,8 Közúti híd, a jobb parton SZIRMABESENYÖ (4000). 
    - 57,4 Gyalogrév. 
    - 56,0 Miskolci fenékgát. Átemelés a jobb parton.
    - 53,9 Közúti híd. A jobb parton MISKOLC (220 000). 
    - 53,2 Jobbra a Szinva patak torkolata. Szennyezett a víz! 
    - 50,9 A bal parton FELSÖZSOLCA (6200).
    - 49,4 Vasúti híd. 
    - 44,5 Bal parton ALSÓZSOLCA (5400). 
    - 38,9 Közúti híd. A bal parton SAJÓLÁD (2600), a jobb parton SAJÓPETRI (1200).
    - 34,0 A jobb parton ÓNOD (2400). 
    - 31,0 Balra a Hernád torkolata. 
    - 29,9 Villamostávvezeték-átfeszítés. 
    - 29,5 Komp. 
    - 29,1 Bal parton KÖRÖM (1100).
    - 27,5 Jobbra a  Hejó-Szarda-csatorna torkolata. 
    - 26,0 A jobb parton NAGYCSÉCS (900).
    - 22,0 Komp. 
    - 21,6 Gyalogrév. 
    - 20,9 Bal parton GIRINCS (1000).
    - 19,6 Bal parton  KISCSÉCS (180).
    - 16,0 Jobb parton SAJÓÖRÖS (750).
    - 10,5 Közúti híd. Bal parton KESZNYÉTEN (1800).
    - 9,4 Balra a kesznyéteni erőműcsatorna torkolata.
    - 9,3 Balra a Takta csatorna torkolata Innen magas gátak között folyik a Sajó, nincs táborozóhely. 
    - 4,2 Villamos távvezeték.
    - 0,9 Balra az Inérháti-csatorna torkolata.
    - 0,0 A Sajó torkolata a Tiszába a 492,4 fkm-nél.
    - 10,5 Közúti híd. Bal parton KESZNYÉTEN (1800).   
    - 9,4 Balra a kesznyéteni erőműcsatorna torkolata.   
    - 9,3 Balra a Takta csatorna torkolata Innen magas gátak között folyik a Sajó, nincs táborozóhely.    
    - 4,2 Villamos távvezeték.   
    - 0,9 Balra az Inérháti-csatorna torkolata.   
    - 0,0 A Sajó torkolata a Tiszába a 492,4 fkm-nél.


Élővilág:
A tisztulás következtében a folyó halfaunája gazdagodott, egyre közkedveltebb horgászterületté vált. A halállomány összetétele az erősen szennyezett részeken néhány fajra korlátozódik, nagyon szegényes. A kifogott halak között sok a beteg, fekélyes, sérült, vagy parazitákkal fertőződött. A 6 leggyakrabban előforduló halfaj: Fejes domolykó, Sügér, Fenékjáró küllő, Bodorka, Csuka, Ezüst kárász. A Sajó vizének tisztulásával párhuzamosan tapasztalható a halfauna gazdagodása, ami mind a fajszám, mind az egyedszám növekedésében megnyilvánul. A víz tisztulásával azonban nem mozog szinkronban az üledék megtisztulása. Jelentős egészségügyi kockázatot jelent a kifogott halak határértéket meghaladó nehézfémtartalma.
A völgyekben hóolvadás és az árvízlevonulás után a természetes lefolyás nélküli, mélyfekvésű területeken visszamaradó vizek vizenyőket, lápokat hoznak létre, amelyek idővel ligetesen beerdősülnek. A növénytakaró a karsztokon bokor-erdők, gyér legelők formájában jelentkezik. Az erdők jobbára lombhullató gyertyános-tölgyesek és bükkösök, nagyobb magasságokban, és hűvösebb észai lejtőkön pedig mind több tűlevelű fajtával találkozhatunk. A mezőgazdasági kultúrnövényzet aránylag kevesebb területet foglal el, a terület túlnyomórészt szántóföldi talajművelésű.



Látnivalók a Sajó mentén:
    - Bánréve: 
          - Református templom 
          - Magyarok Nagyasszonya templom 
          - Hősi emlékmű
    - Sajónémeti: Földvármaradványok a Várhegyen.
    - Putnok: 
          - I. és II. világháborús emlékmű 
          - Kisnemesi kúria
          - Gömöri Múzeum
          - Szent-János szobor
          - Petőfi szobor
          - Szentháromság Római Katolikus Templom
    - Sajógalgóc: Zsóri-emlékház és a község 700 éves jubileumára készült vörösfenyő emlékoszlop. 
    - Kazincbarcika: 
          - Berentei református templom 1710-ből 
          - Szepessy-kastély. 
          - Itt született Egressy Béni 1814-ben. 
          - Borsodi Vegyi Kombinát és a Borsodi Hőerőmű.
    - Sajószentpéter: 
          - Lévay József (1825) költő szülőhelye
          - Református templom 
          - XVIII. Századi kovácsműhely
          - Gedeon-kúria.
    - Felsőzsolca: Szent István emlékmű
          - 1848-as kopjafa
          - Bárczay-kastély.
    - Miskolc: Görögkeleti Ortodox templom.
    - Miskolctapolca: Barlang-, és gyógyfürdő.
    - Sajólád: 
          - Volt Pálos-kolostor
          - Erdődy-féle vadászkastély. 
    - Sajópetri: Görög katolikus templom.
    - Ónod: 
          - Folyóparton álló várrom 
          - Református templom és kastély.




A hír tulajdonosa: Bugyborék Vízitúra és Szabadidõsport Egyesület
www.bugyborek.hu

A hír webcíme:
www.bugyborek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=24