Zala
Dátum: 2008-08-07 16:03:26




A Zala folyó az egyetlen -néhány kisebb pataktól eltekintve-, amely pótolja a Balaton vízkészletét, szinten tartja a tó vízháztartását.

 
Eredete:
Az Őrségben, Szalafő határában, az Osztrák határtól néhány kilométernyire ered. Vizét a Fekete-tó, valamint sok kicsi forrásból összegyűlt három nagyobb ág táplálja. Az Alpokalján lehullt, és összegyűjtött vizeket szállítja a Zalai-dombságon, és a Kis-Balatonon át a Balaton nyugati részére. A Zala első szakasza keleti irányú, Zalaegerszegnél vesz északkeleti fordulót, majd Türje közelében délre változtat irányt. Zalavár után ismét északkeleti irányba áll és a Balaton felé folytatja útját. A Keszthelyi-öböltől délre, Fenékpusztánál torkollik a tóba 115 dpkm-nél.  A 119 km hosszú folyó teljes egészében Magyarország területén található.

A Zala Pakod határában

Vízgyüjtő területe: 2200 Km2, melynek éghajlata mérsékelten hűvös és nedves. Ezeket a jellemzőket az határozza meg, hogy ez hazánknak az Atlatni óceánhoz, és az Adriához legközelebb eső területe, itt jobban érződik ezen vizek hatása. A felhőzet évi átlaga 55-65% közé esik, mely nyugatról keletre haladva folyamatosan csökken. A napsütéses órák száma 1800-2000. A terület cspadékban gazdag, évi összege nyugaton 800 mm fölött, keleten pedig 660 mm. A táj domorzatának köszönhetően, amely É-D-i irányt mutat, a leggyakoribb szélirány É-i, sebessége pedig csekély.

Esése:  Átlagos esése 10 cm/km.

Mellékfolyói:
    - Bal oldal: 
          - Szentjakabi patak (Hossza: 12,1 km)
          - Sárvíz patak (Hossza: 25,8 km)
          - Széplaki patak (Hossza: 15,9 km)
          - Csörgető patak (Hossza: 15,9 km)
          - Nádas patak (Hossza: 11,2 km)
    - Jobb oldal: 
          - Szentmihályfai patak (Hossza: 10,7 km)
          - Felsőválicka patak (Hossza: 27,2 km)
          - Szévíz csatorna (Hossza: 32,4 km)
          - Foglár csatorna (Hossza: 15,6 km)

Sebessége: A folyó sebessége 0,4 - 2 km/h.

Meder: Szélessége a felső szakaszon 2 - 8m, Zalabér és a torkolat közt 6 - 16m, átlagos mélysége 0,4 - 1 m. A meder többnyire kavicsos helyenként hínáros részekkel, partja sűrű növényzettel, bokrokkal benőtt. Átlagos vízhozama 6 m3/s.

Vízminősége:  Sajnos a folyó víminősége a magas foszforkoncentráció miatt nem kielégítő, és hasonlóképp kell nyilatkoznunk a  mellékvizeit illetően is (Felsőválicka, Nádas patak). Ezekl különböző terhelések hatására válnak szennyezetté, de általánosságban elmondható hogy a foszfor túlzott jelenléte okozza ezt a minősítést. Intézkedések történtek a vízminőség javítására, melyek mindenképp előrelépésnek számítanak a térség, és a Balaton víztisztaságának szempontjából is. (Pl.: Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer)

Nehézségi fokozat: ZWB, ZWA.

Kőhalom Zalabér előtt

Hasznos tudnivalók:
    - A folyó csak kajakkal, valamint Zalabértől Zalavárig kenuval is járható.
    - A Kis-Balaton területén, Zalavár (14,5 fkm) és a torkolat között nem lehet evezni, Zalaegerszeg felett pedig nem érdemes, mert a folyó túl szűk.
    - Zalaegerszegtől, a sűrű növényzet miatt általában a megszokottnál lassabb haladással kell számolni.
    - Veszély: A belógó ágak hámsérülést okozhatnak. Érdemes a szemet szemüveggel védeni. A kősurrantók előtt tartsunk terepszemlét, majd ezután döntsünk a csúszás vagy átemelés között.

Jellemzése:
Zala folyó hazánk egyig legfontosabb folyója, hiszen ez az egyetlen, mely közép Európa legnagyobb tavát, a Balatont táplálja. A Balaton előkertjeként számontartott, élővilágban rendkívül gazdag, természetvédelem alatt álló lápos vidéket, a Kis-Balatont a folyó fokozatosan feltöltötte hordalékával. Így lett a Kis-Balatonból az ország egyik legnagyobb mocsara, amelyből csak egy-egy sziget emelkedik ki. Az 1922-es vízrendezést követően kb. fél négyzetkilométeres víztükör maradt. A viszonylag szűk, növényekkel sűrűn benőtt vadregényes folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges lápban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe. Mivel Magyarország egyik fontos öröksége a Balaton, fontos hogy az őt tápláló Zala folyót is megfelelően védjük. Sajnos számos szakaszon szennyezett, de az Egyesületünk nem titkolt célja ezen veszélyforrások kiiktatása, és az állat-, és növényvilág természetes állapotának fenntartása.

Pillanatkép a Puszika Oszika túráról...

Folyókilóméter szerinti ismertető:
    - 126 Szalafő. Ebben a térségben ered a folyó
    - 86,4 A jobb parton Zalaegerszeg (62 000), vízmérce
    - 78,6 Zalaegerszeg, Kaszaházi Malom gátja
    - 78,4 Zalaegerszeg, közúti híd, alatta surrantó
    - 77,6 Zalaegerszeg, vasúti híd
    - 75,1 Zalaegerszeg, surrantó
    - 73,2 Bal parton Zalaszentiván, a 74-es út közúti hídja
    - 72,1 Zalaszentiván, surrantó
    - 71,9 Zalaszentiván, közúti híd
    - 70,0 A bal parton Alibánfa, a jobb parton Petőhenye, közúti híd (74-es útról)
    - 69,1 Alibánfa, vasúti híd
    - 68,9 Alibánfa, vasúti híd
    - 68,6 Alibánfa, kőszórás
    - 67,0 Jobb parton Vöckönd, közúti híd (74-es út)
    - 65,7 Bal part Kemendollár, jobb part Kemend, közúti híd (74-es útról)
    - 64,9 Kemendollár, kőszórás
    - 64,4 Pókaszepetk, kőszórás
    - 63,0 Bal parton Pókaszepetk, jobb parton Zalaistvánd, közúti híd (74-es útról)
    - 62,6 Zalaistvánd, kőszórás
    - 60,8 Dötk, közúti híd
    - 60,0 Dötk, kőszórás
    - 57,9 Bal parton Pakod, jobb parton 2 km-re Dötk, közúti híd, alatt kőszórás (74-es útról)
    - 57,3 Pakod, közúti híd
    - 55,2 Zalabér, malom, fenéksurrantó
    - 54,6 Jobb parton Zalabér, közúti híd, bal parton Zalavég (74-es útról)
    - 53,1 Batyk, közúti híd
    - 50,7 Tüskeszentpéter, malom, fenéksurrantó
    - 50,5 Bal parton Tüskeszentpéter - Zalabér közúti híd (74 vagy 76-os útról)
    - 48,2 Zalaszentgrót, fenéksurrantó
    - 47,8 Bal parton Zalaszentgrót, közúti híd. Jobb parton Aranyosd. (74 vagy 76-os útról) A híd mellett a Panny parkolójában ott tudjuk hagyni az autót igény esetén. Jó túrainduló hely. A híd alatt nem annyira meredek a part, mint máshol.
    - 45,8 Kisszentgrót - Zalaudvarnok közötti közúti híd
    - 41,1 Jobb parton 1 km-re Zalakoppány, bal parton 2 km-re Zalaszentlászló közúti híd (76-os út), alatta kőszórás – magasabb vízásllásnál evezhető
    - 35,4 Vasúti híd maradványai a parton (kőtömbök)
    - 35,2 Jobb parton Kehida, bal parton Kustány közúti híd (76-os útról)
    - 30,7 Jobb parton Zalacsány közúti híd (76-os út)
    - 25,8 Bal parton Szentgyörgyvár, tűsgát, átemelés (75, 76-os útról)
    - 22,8 Jobb parton 1 km Zalaapáti közúti híd (75-ös útról)
    - 22,3 Régi Zalaapáti vasúti híd helye
    - 18,2 Innen a Kis-Balaton mindkét part
    - 15,3 Bal parton 3 km Zalavár. Jobb parton 2 km Zalaszabar. A közút kereszttöltésen halad. (7, 71, 75, 76-os útról)
    - 14,5 Torkolatig Kis Balaton. Innentől a folyó nem evezhető
    - 12,8 Kis-Zala torkolati áttöltés
    - 10,4 Balatonhídvég, gát
    - 10,3 Balatonhídvég, közúti híd, innen a Kis Balaton alsó medencéje. Nagyon szép hely
    - 6,5 Terelőtöltés
    - 5,5 Terelőtöltés
    - 0,1Duzzasztómű
    - 0,0 Fenékpusztai kettős híd. Vasút majd közút, alatta torkolati csatorna a Balatonba 115 folyókilométernél. (7, 71, 76-os út felől)


Élővilága:

Növényzet: A terület jellegzetes elemei a bükkösök és gyertyános-tölgyesek , melyekben megtalálható a zalai bükköny és a pirítógyökér, a védett erdei ciklámen, és a szártalan kankalin. Emellett nagy területet foglalnak el az erdeifenyvesek, valamint kis mértékben a szelídgesztenye is. A völgyekben a vízparti réteket és a kaszálókat fűzbokrok, égerligetek tarkítják, a vízparti rétek védett növénye pedig a kockás kotuliliom. Ezeken kívül persze a vízpartok elmaradhatatlan növényei, a sás, nád, fűz is nagy számban nő a Zala partvidékén.

Állatvilág: Göcsej állatvilága változatos, ami a különböző állatföldrajzi hatások keveredésének, és a változatos mikroklímának köszönhető. Egyrészt az erdősültség, másrészt a már említett földrajzi helyzet következtén a göcseji erdők állatvilága kiemelkedően gazdag. A patakok újra megjelenő ritkasága a réti csík. Már február végén, márciusban megjelennek a patakok menti tavaszi kiöntésekben a pettyesgőték, és a tarajosgőték. Göcsej gőteállománya kiemelkedő. A vizes területek kétéltűekben gazdagok: kecskebéka, vöröshasú unka, zöldvarangy, barnavarangy, leveli béka. A térség erdői az erdei békának kiváló élőhelye. A hüllőket a vízisikló, erdei sikló, fürge gyík, fali gyík képviseli. Madarak közül elsősorban a teljesen, illetve részben erdőkhöz kötődő fajok állománya erősebb. A térség jellemző csoportja a harkályfélék, melyek közül majdnem minden magyar faj képviselteti magát. A baglyok előfordulása is gyakori az erdőkben. Két igen ritka madár a holló, és lappantyú is jelen van Göcsejben. A térség denervérállománya is gazdag, mind az erdei, mind az épületlakók tekintetében, de a vizes területekhez kötődő fajok is jelen vannak. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett a rókák, és néhány menyétféle ragadozóállománya (nyest, nyuszt). Az expanzióban levő, déli elterjedésű ragadozó, az aranysakál megjelenése várható. A fokozottan védett a vidra, mely elsősorban a nászidőszaka alatt, (október-április) gyakran kóborol a patakok mentén, de egész évben csak kis létszámban jellemző, megfelelő élettér és táplálékbázis híján. Jellemző halak a csuka, süllő, angolna, ponty, domolykó, keszegfélék, pisztráng (felső szakaszon jellemző leginkább), valamint az ezüstkárász.

A vadregényes folyó

Látnivalók a Zala mentén:
    - Zalaegerszeg:
        - Tv-torony
        - Göcseji Falumúzeum - 40 éves Skanzen
        - Magyar Olajipari Múzeum
        - Zsinagóga
        - Római katolikus templom (Mária Magdolna)
    - Becsvölgye: Faharangláb, falukép jelentőségű.
    - Böde: Római katolikus templom, a XIII. században épült, 1972-ben restaurált, országosan is számon tartott, műemlék minősítésű épület. Eredetileg Zalaszentmihályfa temploma volt, de a község a török időkben távolabbra költözött.
    - Csonkahegyhát: Kettős faharangláb, falukép értékű.
    - Dobronhegy: Római katolikus templom, a XIII. században épült, a XVIII. században állították helyre. Műemlék minősítésű. A község eredetileg a templom körül terült el, a török korban költözött némileg védettebb helyre. A templom ma a teskándi határhoz tartozik.
    - Kehidakustány: Thermál fürdő és élménypark
    - Milejszeg: Műemlék jellegű temploma a XVIII. században épült, barokk stílusban, freskók díszítik.
    - Nagylengyel és Ormándlak: Római katolikus temploma egyaránt XVIII. századi, mindegyikben Dorffmaister freskók találhatók.
    - Petrikeresztúr temploma a XV. században épült, a XVIII. század első felében állították helyre, műemlék jellegű.
    - Fenékpuszta (Val*****) római erőd romjai
    - Őriszentpéter:
        - Római Katolikus Templom
        - Domboldalba vágott égetőkemence
        - Téglagyártást bemutató kiállítás
    - Zalalövő :
        - Borostyán-tó (1.700 m. hosszú)
        - Salla római város romjai
        - Római Katolikus Templom (ülőfülkék, oltárkép)
        - Tájház (Petőfi u. 35.)
    - Kis-Balaton

Galériák:
    - 2007 augusztus - Zala Survival és Puszika Oszika
    - 2008 február - Mecsó és Krisztián



A hír tulajdonosa: Bugyborék Vízitúra és Szabadidõsport Egyesület
www.bugyborek.hu

A hír webcíme:
www.bugyborek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=25