Fekete-Körös
Dátum: 2012-04-23 16:36:25




Eredete:
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ lejtőinek vizeit gyűjtő Rossia, a Vida és Tapa összefolyásával a Hollódi és a Gyepes-Görbedi patakok egy ágát gyűjti össze. Balról a Béli hegység észak-keleti-oldaláról lefutó vizek, dél-nyugati oldalról a Bél, a Sártos, a Kalacsa, és ezek összefolyásával a Tőz patak torkollik a Fekete-Körösbe. A Tőzre Bokszegnél, a kisebb mellékvizekre a Béli hegység nyugati lábánál kisebb vízvisszatartó tározók, mellékcsatornák létesültek. Belényesnél, majd Szent-Miklósnál a hegységből az Alföldre kilépve Tenke, Tamásda érintésével kanyargós medrében nyugati irányt követve Antnál lépi át a román-magyar határt. majd magyar területen a Szanazugban összefolyik a Fehér-Körössel, s onnan Kettős-Körös néven folytatják útjukat. Teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.


A Fekete-Körös egy részlete


Vízgyüjtő területe:
Teljes vízgyűjtő területe: 4.645 km2
Hazai vízgyűjtő területe: 151 km2


Esése: A meder átlagos esése: 0,06 cm/m

Mellékfolyói: Rézbánya-pataka, a Sighistel, és a Köves-Körös (amely a Galbena nevű mellékfolyójával magába gyújti a Padisi karszt-fennsík és a Nimaiesti-völgy vízeit).

Sebessége: A folyó átlagos sebessége: 0,8-1,4 km/óra

Meder: A meder átlagos szélessége: 20 - 30 méter, átlagos mélysége pedig 1,5 – 3 méter.

Vízminősége: Nyáron a folyók természetes vízhozama csekély, a duzzasztások következtében a vízmozgás lelassul, ugyanakkor az urbanizáció és az iparosodás következtében egyre nagyobb mennyiségű, nem mindig tisztított szennyvíz terheli a Körösöket. Még a tisztított szennyvíz is káros hatással van a folyókra, vízinövény-burjánzáshoz vezet. A vízügyi szervek és az ÁNTSZ a folyók vízminőségét rendszeresen ellenőrzi, különösen az üdülési idényben. A Körösökön előforduló tartós, vagy eseti vízminőség-romlások ellenére hazánk egyik vízi sportra, fürdésre legalkalmasabb vízfolyásai. Mindenkori vízminőségi helyzetről a Kövizig állandó műszaki ügyelete ad tájékoztatót!


Nehézségi fokozat: ZW-A

Fekete-Körös a Romániai Gyanta közelében


Jellemzése:
A folyó a Bihar- és a Béli-hegység közötti völgyben, sziklás, kavicsos mederben Észak felé ívelve, a Királyerdő déli oldalán jut ki a síksági területekre. Innen a meder inkább már keményebb agyagba vágta be magát. Vízgyűjtőjének alakja árvízi levonulás szempontjából kedvezőtlen, mivel szétterült, hossza alig több mint a legnagyobb szélessége. A Fekete-Köröst több patak táplálja, melyek közül a hegy-, dombvidéki szakaszokon elsősorban a jobb oldali mellékvizek számítanak jelentősebbnek. A Rézbányai-ág a felső szakasz egyik legtöbb vizet szállító mellékvize, míg a Köves-Körös a legmagasabbról eredő mellékvíz ezen a szakaszon. Mindkettő a Bihar nyugati oldalában ered.
A Rosszia-, a Hollódi, és a Gyepes-Görbedi-patak a Királyerdő délnyugati lejtőinek vizeit, míg a bal oldali mellékvizek a Béli-hegység nyugati oldalának vizeit gyűjtik össze. Ezek közül is a Tőz-patak -igen jelentős saját vízgyűjtőjével- kimagaslóan a legjelentősebb mellékvíz.


Folyókilóméter szerinti ismertető (Magyar szakasz):
- 20,5 fkm - A folyó belép az országba. Az országhatárokra gátkoronákon jól látható sorompó és tábla figyelmeztet, határ közeli szakasza érintetlen természeti szépségű. Bal partja a 20,5 - 16. fkm-ig határvíz.
- 19,2 fkm - Anti gátőrház
- 14,8 fkm - A töltésen kívül található Malomfoki gátőrház és szivattyútelep, valamint a betonlépcsővel ellátott vízmérce, mely a vízről is jól felismerhető.
- 6,2 fkm - Baloldalon a Mályvádi árvízi szükségtározó vízvisszavezető műtárgya látható. Ezt követi a Gyula-Sarkadi vasúti híd és az itt lévő gátőrház. A híd után jobbról a Pándy Kálmán Kórház Tüdőgyógyászati Osztály patinás épületegyüttese érdemel említést. Épületeinek tornyai jól kivehetők. Vele szemben a Gyula-Városerdő üdülőtelepe található, kikötésre, fürdésre, napozásra alkalmas lapos homokos parttal. Az üdülőtelepen szállás, étkezés és élelmiszer vásárlás lehetséges.
- 4,2 fkm - Gyula-Sarkad közötti közúti híd. A híd után pár száz méterrel a jobb oldali kanyart átvágták egy mederkorrekció miatt, ezzel a beavatkozással csak az alsó végén nyitott holtágat hoztak létre. A helyiek ezt a kanyart Gálosi-kanyarnak nevezik. Ezen a szakaszon a part menti növénysáv mindenütt elég keskeny.
- A szanazugi gátőrház felé közeledve a gátkoronáról jobbra szemlélődve szép látványt nyújtanak a Dobozi dámtelep tisztáson legelő vadjai. Az összefolyástól 100 méteres távolságból már jól látható a Szanazugnál működő személyi komp kör alakú esőbeállója. A folyó szélesedő mederrel éri el Szanazugnál a Kettős-Köröst.

A Fekete-Körös


Élővilága:
A Fekete-Körös az ország egyik legtisztább vizű folyója, őshonos és telepített halfajokban rendkívül gazdag. A folyó partjai, a partmentén elterülő erdők különösen szépek. Sarkad talaja igen változatos, a savanyú öntésföldek, a mezőgazdasági talajok és a szikes területek egyaránt megtalálhatóak.
A terület növényzetét zömében a körösvidék mélyfekvésű területeire jellemző őshonos fafajok, így a fűz, nyár, kőris, tölgy alkotják. A cserjék közül a kökény és a bodza található meg, a vízinövények közül pedig a nád, a gyékény, a sás, a mocsári nőszirom és különböző fűfélék. A Fekete-Körös menti erdők csapadékos időjárás esetén fajokban és tömegében is gazdag gombatermést kínálnak. A táj nagyvad állományát a dámszarvas, őz, vaddisznó, róka, apróvad állományát a mezei nyúl, fácán, fogoly alkotja. A vadállatok számára jó búvóhelyeket biztosítanak a folyók árterei, a remetei, a mályvádi és a fási erdők, a szétszórt kisebb facsoportok, cserjések.
A víziszárnyasok közül említésre méltó a helyben is költő szürke gém, kiskócsag, szárcsa, kerceréce, valamint az átvonuláskor itt megpihenő nyárilúd, tőkésréce és dankasirály. A Gyepes folyó háborítatlan részein még megtalálhatóak az egykori mocsárvilág őshonos halfajai: a compó, a sárga kárász, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a csík. A főbb, őshonos madárfajok: a szarka, a szajkó, a vetési varjú, a dolmányos varjú, a csóka, a vörösvércse, a kékvércse, az egerészölyv, a rétisas, a gébics, a vadgalamb, a balkáni gerle, a sárgarigó, a feketerigó, a seregély, a kuvikbaboly, a fülesbagoly, a zöldharkály, a tarkaharkály, a cinege, az örvösgalamb, a kakukk, a veréb, a fecske, a gólya, a fürj, a mezei pacsirta, a bíbic és a búbos banka.


Látnivalók:
   - Sarkad
      - Almássy-kúria, Ady Múzeum
      - Városi Képtár és Kónya Emlékszoba
   - Mályvádi erdő (őstölgyes)
   - Gyula
      - Csigakert
      - Evangélikus templom
      - A Gyulai vár
      - Százéves cukrászda
      - Szentháromság kápolna
      - Petőfi téri díszkút
      - Belvárosi Nádi Boldogasszony kegytemplom
      - Gyulavári Kastély
      - Erkel Ferenc emlékház
      - Rádiómúzeum
      - Gyulai fürdő

   - Békéscsaba
      - Városi Sportcsarnok
      - Beliczay Kúria
      - Diáktanya
      - Gabonamúzeum
      - Munkácsy Emlékház
      - Munkácsy Mihály múzeum
      - Szlovák nemzetiségi tájház
      - Jókai Színház
      - Széchenyi liget
      - Kossuth tér
      - Evangélikus nagytemplom
      - Árpád fürdő
      - Élővíz-csatorna


Forrás: www.khesz.hu, www.sarkad.hu



A hír tulajdonosa: Bugyborék Vízitúra és Szabadidõsport Egyesület
www.bugyborek.hu

A hír webcíme:
www.bugyborek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=45