Hármas-Körös
Dátum: 2012-04-23 16:38:27




Eredete:
A Fekete- és a Fehér-Körös Gyula közelében egyesül Kettős-Körössé, ebbe ömlik Körösladánytól délnyugatra a Sebes-Körös. Innen már Hármas-Körös néven ismert az Alföld második legnagyobb folyója, mely Csongrádnál a Tiszába torkollik a 243,6. fkm-nél. A folyó –a Kettős-Köröshöz hasonlóan- teljes egészében magyarországi folyó, hossza 91,3 km.
A XIX. század utolsó éveiben (1894-ben) készültek el a nagy tájátalakító, átrendező munkálatok, amely következtében a folyó hossza 235,5 km-ről 93,2 km-re csökkent. A lecsapolások és a folyószabályozások előtt a Körösök és a Berettyó hatalmas mocsárvilágot alkottak, lecsapolások a nádasok helyét legelőre és szántókra változtatták át. A vízrendezés következtében a folyót gátak közé terelték, az áradások alkalmával elöntött terület összezsugorodott: a Hármas-Körös esetében ez 600-800 méter széles.


A Hármas-Körös egy részlete


Vízgyűjtő területe:
Mivel a Hármas-Körös vízgyűjtője magába foglalja a Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös, valamint a Berettyó román és magyar vízgyűjtőterületét egyaránt, illetve jobbról felveszi a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízgyűjtőjét is, így a Hármas-Körös saját vízgyűjtőterületével együtt 27537 km2 teljes vízgyűjtőterülettel rendelkezik, mely ezáltal a Maros után a Tisza második legjelentősebb mellékfolyójává emeli.


Folyó Magyarország (km2) Románia (km2) Összes (km2)
Berettyó 2649 3446 6095
Sebes-Körös 575 2449 3024
Fekete-Körös 151 4494 4645
Fehér-Körös 298 3977 4275
Kettős-Körös saját 1295 171 1466
Hortobágy-Berettyó 5776 - 5776
Hármas-Körös saját 2256 - 2256
Hármas-Körös összes 13000 14537 27537


Esése: A folyó átlagos esése: 0,01 cm/m

Mellékfolyói: Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás a Hortobágy-Berettyó.

Sebessége: A folyó átlagos sebessége: 1,1 km/óra

Meder: A meder átlagos szélessége: 70 méter, átlagos mélysége pedig 3 - 4 méter.

Vízminősége: A Hármas-Körös Magyarország egyik legtisztább vizű folyója. A folyó és hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része.

Nehézségi fokozat: ZW-A

Jellemzése:
A Körösök völgyének jellegzetes megjelenését a kialakult másodlagos folyóártéri tájformában a csatornák, holtágak, kubikok, az időszakosan kiújuló erek, vízállások, rétek, mocsarak adják. A Hármas-Körös a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásától Csongrádig szabályozott gátak közé szorított mederben folyik, ahol a Tiszába torkollik. Számos morotvával, holtággal kísérve, amelyek részben a kanyarulatok átvágásával keletkeztek. A holtágak egy része az ártérben található, másik részük jobbára mezőgazdasági területekbe ékelődik bele. Tényleges védelemben a töltéseken belüli kb. 70 km hosszú, 1980-ban Kunszentmártonig, 1987-ben Szelevényig bővített szakasz részesült. A terület 1997 óta a Körös-Maros Nemzeti Park része, országos védelem alatt áll.


A Békésszentandrási duzzasztómű


Folyókilóméter szerinti ismertető:
- 91,27 fkm - A Kettős-, és a Sebes-Körös összefolyásától kezdi meg útját a Hármas-Körös. Az első 6-700 m-en Ny-i irányban halad, utána ÉNy felé fordul. Itt a bal parti hullámtér sokkal szélesebb, a töltés szélénél kubikgödrök sora húzódik. Innen kezdődik a Körös-Maros Nemzeti Park, Körös-völgyi Természetvédelmi Területe.
- 90,2 fkm - Bal kéz felöl a Félhalmi-holtág hullámtéri befolyó csatornája éri el a folyót. A Félhalmi holtág rendszer öt tagból áll. I-V.-ig vannak számozva. A környék egyik legnagyobb és legtöbb halat rejtő holtága.
87,2 fkm - Itt tér vissza a Felhalmi-holtág alsó vége a folyóhoz. Ettől lefele mintegy 400 m-re ágazik ki a Danzugi-holtág felső vége a hullámtéri morotvájával, és kb. 300 m után kanyarodik vissza a folyóhoz, de itt a holtág vize nem éri el a folyót. Ez a környék a Hármas-Körös egyik legvadregényesebb tája. Mindkét oldalon facsoportokkal tarkított ligetes erdők, mezőségek váltogatják egymást sok ideális táborhellyel.
- 83,7 fkm - Itt érjük el a jól felismerhető jellegzetes „S” kanyart.
- 82,0 fkm - Jobbról a gát túloldalán a Siratói-holtág. A hagyomány szerint itt, az akkor még élő Körös meder növényekben dús rejtekeiben megbújva siratta a török elleni harcokban elpusztult faluját, Gyomát, az idemenekült lakosság
- 81,6 fkm - Baloldalon éri el a folyót a Torzsási-holtág szivornya hullámtéri befolyója.
- 79,2 fkm - Gyoma-Dévaványai közúti híd. A hídról balra érhető el a település széle. Ettől a ponttól kb. egy kilométerre a ligetben kemping, hideg, meleg vizes strand, büfék, étkezdék, sportpálya, boltok találhatók.
- 78,2 fkm - Itt a folyó 45o-os szögben balra fordul. Kicsivel lejjebb találjuk a Gyomai homokos szabad strandot, ahol büfé, WC, és sátorozási lehetőség is van.(77,3-77,4 fkm)
- 76,0 fkm-ben érjük ela Békéscsaba-Budapest vasútvonal Gyomai hídját.
- 74,9 fkm - A bal part enyhén ligetes. Ez volt a kenderáztatás egykori központja.
- 72,9 fkm - Az Endrőd-Mezőtúri közúti híd. 2010 nyarától kishajó kikötő és vízi túra bázis hely kezdi el működését. Sátorozásra is alkalmas hely. Ezen a részen több külső holtág is sorakozik (Templom-, Bónom-, Sóczózug). A Templomzugi holtágon- a hídtól Mezőtúr irányába 500-600 m-re- igen jó minőségű camping, büfé és csúszdás szabad strand áll a vendégek rendelkezésére. (Pájer strand)
- 72,0 fkm-től a folyó mintegy 600 m hosszan csaknem D-i irányban folyik, majd 200 m-t továbbhaladva éles jobbos kanyart ír le Ny felé. (Harcsás-zug). Itt hagyja el a folyó Endrődöt.
- 68, 3 fkm-től a 64,1 fkm-ig egyenesen halad Ny-i irányba. Több kilométeren keresztül azonos jellegű a táj.. Ennek a szakasznak a neve Túri-ásás, vagy nevezik még Marázi legelőnek is.
- 64,1 fkm - A jobb parton torkollik be a Peresi-holtág alsó vége. A befolyónál található a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület bemutatóháza és a Peresi szivattyútelep.
- 63,6 fkm - Volt Peresi kompátkelő nyomai. 1982. május 1-én szűnt meg.
- 62,5 fkm - Melis-kanyar néven ismert kedvelt horgász és kirándulóhely.
- 61,2 fkm-ben torkollik a Hortobágy-Berettyó a Hármas-Körösbe. A torkolattól felfele 500 m-retalálható az Árvízkapu és a Hármas-zsilip.
- 60,0 fkm-nél a folyó D-re fordul. Innen lefele vadregényes holtágak sorakoznak Jobboldalon a Harcsászugi, Túrtői-, Halásztelki külső,míg a baloldalon a Borza és Aranyosi belső holtágak.
- 53,8. fkm - Szarvas-Mezőtúr vasútvonal hídja. Közvetlenül a híd előtt a bal parton található a „Harcsa” Büfé. (zuhanyzási, és sátorozási lehetőség)
- 50,7fkm - Bal oldalán ágazik ki a Szarvas-Békésszentandrási holtág. (Holt Körös)
- 42,0 fkm - Itt kezdődik a Daru-kanyarnak nevezett éles kettős kanyar.
- 36,4 fkm - Öcsödi közúti híd. A falu, a hídnál kiszállva a bal parton érhető el, kb.1,5 km-re.
- 35,5 fkm - Jobboldalt a Nagykunsági főcsatorna befolyója.
- 28,0 fkm-ben lévő Kungyalui gátőrházig a folyó jelentős kanyarokat ír le.
- 22,4 fkm - Kunszentmártoni vasúti híd.
- 21,2 fkm - Kunszentmártoni új közúti híd, a Kecskemét-Békéscsaba vonalon.
- 19,8 fkm-ben lévő Kunszentmárton régi közúti híd feletti szabad strand területén sátorozási lehetőség kínálkozik. Pihenőhely, büfé, zuhanyzó, WC. A hídtól lefele a folyó igen éles kanyarral közelíti meg a települést.(Farkas kanyar) A bal part 800 m hosszban partfallal védett.
- 16,5 fkm - A Péterszegi-kanyarban élesen fordul jobbra a folyó.
- 11,5. fkm - Szelevény község. A régi komp nem üzemel.
- 10,0 fkm - Iriszlói holtág.
- 7,3 fkm - Nagytőkei vízkivételi mű.
- 6,4 fkm - Bökényi kompnak csak a lejáró rámpái láthatók.
- 5,6 fkm - Bökényi vízlépcső. A mű üzemen kívül van helyezve. A jól látható hajózási jelzések kellő információt nyújtanak a főágon történő meghajózásához.
- 2,0 fkm - Keselyzugi-holtág
- 1,0 fkm - A jobb parti töltés É felé kanyarodik a folyótól és széles hullámteret övezve a Tisza bal parti töltése lesz belőle.
- 0,0 fkm - Tisza-part, Körös-Torok, Csongrádi Camping, A szabad strand hatalmas homokos partja, és sok vendéglátóhely kínál kellemes pihenést, szórakozást.


A folyó torkolata a Tiszába Csongrád közelében


Élővilága:
A Körösök árterének jó részét természetvédelmi területnek nyilvánították, melynek célja a létrejött élőhelyek érintetlen állapotban való megőrzése. Fokozott jelentősége van bizonyos szakaszoknak, mint európai jelentőségű madár élőhelyek, amelyek sorába a Körösvölgyet is javasolták. A költőfajokon kívül pihenő- és táplálkozóhelyet biztosít a Kárpát-medencén keresztülvonuló és alkalmilag itt időző madárfajoknak.
Az öreg odvas fák kitűnő fészkelőhelyet nyújtanak az odúlakó madárfajoknak. Búbos banka, nagy fakopáncs, zöld hüllő, kék- és széncinegék költenek itt. A kubikerdők védett növényei közül kiemelhetjük a nyári tőzikét és a tiszaparti margitvirágot.
Ragadozó madárfajok közül a kabasólyom, a héja, egerészölyv a leggyakoribb.
A Hármas-Körös vize ritkán fagy be teljesen, vagy jéggel rövid ideig borított, így jelentős őszi vonulási és termelőterületet biztosít az európai réceállomány egy részének. Ezen kívül intenzív horgászvíz. Az utóbbi évek kutatásai a hazánkban az elmúlt húsz évben előkerült 69 halfajból kb. 40 fajt mutattak ki.


Látnivalók:
- Köröstarcsa
   - Református templom
   - Ligetalja-holtág

- Gyomaendrőd
   - Szent Imre Katolikus Templom
   - Endrődi tájház és Helytörténeti Gyűjtemény
   - Halászati és Történelmi Élmény Park
   - Gyomai Tájház és Alkotóház
   - Honti Műhely Galéria
   - Kner Nyomdaipari múzeum
   - Gyomai Evangélikus Templom
   - A Tudás kútja
   - Városháza
   - Szökőkút a Szabadság téren
   - Gyomaendrődi Erzsébet liget

- Szarvas
   - Arborétum
   - Történelmi e,lékkút és országkép
   - Szarvasi Gyógyfürdő
   - Bolza-kastély
   - Evangélikus újtemplom
   - Szárazmalom
   - Evangélikus ótemplom

- Kunszentmárton
   - Helytörténeti múzeum
   - Római katolikus templom

- Csongrád
   - Csongrád Tájház és skanzen
   - Széchenyi Iskolamúzeum
   - Vándor Tanya
   - Csongrád Városi Galéria

Forrásaink: www.gyomaendrod.hu, http://www.korosok-vizitura.hu



A hír tulajdonosa: Bugyborék Vízitúra és Szabadidõsport Egyesület
www.bugyborek.hu

A hír webcíme:
www.bugyborek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=49